A sztoikus etika iránt az utóbbi évtizedekben világszerte egyre intenzívebb érdeklődés mutatkozik. Ez érzékelhető a hazai könyvkiadásban is: Seneca és Epiktétosz műveit, valamint Marcus Aurelius Elmélkedéseinek új fordítását nagyon jól fogadta az olvasóközönség.
Kötetünk kilenc sztoikus etikai témájú tanulmányt tartalmaz. „Az antik filozófus belső szabadsága” és „A sztoikus etika időszerűsége” című tanulmány a személyiség integritásával foglalkozik, amely nélkülözhetetlen előfeltétele a morális viselkedésnek és cselekvésnek. „A sztoikus etika és Epiktétosz lélekterápiája” eredetileg az Epiktétosz összes művei című kötet utószavaként íródott, és szándéka szerint a filozófus teljes etikai elméletét mutatja be. „A sztoikus etika epiktétoszi reformja” azt mutatja meg, hogy Epiktétosz etikai tanítása — a közhiedelemmel ellentétben — jelentős új gondolatokat és eljárásokat kínál a régebbi sztoikus doktrínához képest. „Az epiktétoszi narratíva” azt fejtegeti, hogy az emberrel megtörténő események hogyan válnak tudatosan megélt élményekké, és hogyan kell ezeket etikai szempontból helyes módon elemeznünk és kezelnünk.
